The International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis
Volume 48, Number 3 - July 2000 - Hungarian
Special Issue: Epirical Validation of Hypnotic Interventions

A POSZTHIPNOTIKUS AMNóZIA óS AZ IRçNYêTOTT FELEJTóS HATçSA AZ IMPLICIT óS AZ EXPLICIT MEMîRIçRA: òJ MEGLçTçSOK EGY MîDOSêTOTT FOLYAMAT-DISSZOCIçCIîS ELJçRçS ALAPJçN
Daniel David, Richard Brown, Cristina Pojoga «s Alin David

Kivonat: A szerz›k olyan vizsg‡latot mutatnak be, amely a poszthipnotikus amn«zia (PHA) «s az ir‡ny’tott felejt«s (IF) kùzùtti kapcsolatot tanulm‡nyozza, valamint ezek hat‡s‡t az implicit «s az explicit mem—ri‡ra. Ebben a vizsg‡latban a folyamat-disszoci‡ci— elj‡r‡s egy nemr«giben m—dos’tott form‡j‡t alkalmazt‡k, hogy az eml«kezeti teszt teljes’tm«nye valamint az implicit «s explicit eml«kezeti t«nyez›k kùzùtt l«v› kereszt-kontamin‡ci—t ùsszeegyeztess«k. Negyven er›sen «s 40 gyeng«n hipn‡bilis k’s«rleti szem«ly akaratlagos tudatos (AT), nem akaratlagos tudatos (nAT) «s nem akaratlagos nem tudatos (nAnT) eml«kezeti teljes’tm«ny«t hasonl’tott‡k ùssze PHA, IF «s kontroll helyzetben. Mindk«t csoport AT «s nAT eml«kezete szignifik‡nsan csùkkent IF-i instrukci— ut‡n, azonban csak az er›sen hipn‡bilisok mutattak ilyen csùkken«st PHA helyzetben; sem az IF, sem a PHA nem volt hat‡ssal a nAnT mem—ri‡ra. Tov‡bb‡ a PHA «s az IF alatti felejt«s sem mutatott egym‡ssal ùsszefÿgg«st. B‡r úgy tûnik, hogy mind a PHA, mind pedig az IF megakad‡lyozza az eml«kezeti inform‡ci— tudatos (azaz explicit) kifejez«s«t, mikùzben az implicit mem—ri‡t mindkett› «rintetlenÿl hagyja, lehet, hogy kÿlùnbùz› mechanizmusok rejlenek eme jelens«gek mùgùtt.

A KEZELóS HATçSçNAK ELVçRçSA óS A HIPNçBILITçS MINT A FçJDALOMCS…KKENóS MODERçTORAI KRîNIKUS TENZIîS FEJFçJçSOS BETEGEKBEN
Philip Spinhoven «s Moniek M. ter Kuile

Kivonat: Jelen vizsg‡lat c«lja annak meghat‡roz‡sa volt, hogy vajon a hipn‡bilit‡s (a) bej—solja-e a kezel«s ut‡ni illetve az ut‡nkùvet«ses f‡jdalomcsùkken«st a kezel«s hat‡s‡nak ‡ltal‡nos elv‡r‡s‡t—l, illetve a kezel«s m—dj‡t—l fÿggetlenÿl, (b) bej—solja-e a f‡jdalomcsùkken«s tart—ss‡g‡t az ut‡nkùvet«si peri—dusban. 169, v«letlenszerûen ùnhipn—zis vagy autog«n tr«ning kezel«si csoportba osztott, kr—nikus tenzi—s fejf‡j‡sban szenved› betegn«l a kezel«s ut‡ni illetve az ut‡nkùvet«ses f‡jdalomcsùkken«s szignifik‡ns kapcsolatban volt a hipn‡bilit‡ssal, fÿggetlenÿl a kezel«s hat‡s‡nak ‡ltal‡nos elv‡r‡s‡t—l, illetve a kezel«s m—dj‡t—l. Eredm«nyeink szerint azok, akik hamar reag‡ltak, hipn‡bilisabbnak bizonyultak, mint azok, akik nem reag‡ltak, b‡r nem volt szignifik‡ns kÿlùnbs«g a k«s›n «s kor‡n reag‡l—k, illetve a k«s›n reag‡l—k «s nem reag‡l—k kùzùtt. Mindazon‡ltal a kezel«s ut‡n nem reag‡l—k majdnem egynegyede az ut‡nkùvet«s sor‡n reag‡l—nak bizonyult.

HIPNçBILITçS óS ABSZORPCIî DçN MINTçN: A KONTEXTUS HATçSçNAK VIZSGçLATA
Robert Zachariae, Michael M. Jorgensen «s Soren Christensen

Kivonat: A jelen vizsg‡lat a Tellegen Abszorpci—s Sk‡la (TAS) d‡n ford’t‡s‡nak validit‡s‡t ellen›rzi úgy, hogy a TAS pontsz‡m‡t «s a Harvard Hipn‡bilit‡si Csoport Sk‡la (HGSHS-A) kor‡bban valid‡lt d‡n ford’t‡sa kùzùtti korrel‡ci—t tanulm‡nyozza 168 szem«lyb›l ‡ll— minta eset«n. Az ‡tlagos Tas «s HGSHS-A pontsz‡mok hasonl—ak voltak, mint az USA-beli mint‡kon. Az abszorpci— «s a hipnotiz‡lhat—s‡g kùzùtti korrel‡ci—t kisz‡molt‡k úgy is, hogy a m«r«s ugyanazon ÿl«sen belÿl tùrt«nt (N=84), valamint úgy is, hogy a pontsz‡mokat 2-12 h—nap elt«r«ssel k«t kÿlùn ÿl«sen nyert«k (N=84). Az eredm«nyek szerint szignifik‡ns korrel‡ci— van az abszorpci— «s a hipn‡bilit‡s kùzùtt, ha az abszorpci—t hipn—zisos kontextusban m«rik. Szignifik‡ns volt a kapcsolat akkor is, amikor az abszorpci—t «s a hipn‡bilit‡st egym‡st—l fÿggetlenÿl m«rt«k. Ezek az eredm«nyek al‡t‡masztj‡k a TAS d‡n ford’t‡s‡nak konstruktum szerinti validit‡s‡t, «s ism«t meger›s’tik eddigi vizsg‡latok azon eredm«nyeit, miszerint az abszorpci— fontos jelz›je a hipn‡bilit‡snak.

A STANFORD HIPNOTIKUS SZUSZCEPTIBILITçSI SKçLA C FORMçJçNAK OLASZ SZTENDERDJE
Vilfredo De Pascalis, Anna Bellusci «s Paolo Maria Russo
Kivonat: Jelen cikk a Stanford Hipnotikus Szuszceptibilit‡si Sk‡la C form‡j‡nak (SHSS-C, Weitzenhoffer & Hilgard, 1962) olasz sztenderdiz‡l‡si eredm«nyeit mutatja be. Egy 10-«ves hipn—ziskutat‡si id›szak k’s«rleti szem«lyeinek arch’v adatait gyûjtùttÿk ùssze, ùsszesen 356 szem«ly«t (263 n› «s 93 f«rfi). Kisz‡moltuk a pontsz‡mok eloszl‡s‡t, az egyes pr—b‡k neh«zs«gi fok‡t «s az SHSS-C reliabilit‡s‡t. Ebben a csoportban 218 szem«lyn«l a Harvard Hipn‡bilit‡si Csoport Sk‡la is alkalmaz‡sra kerÿlt mintegy h‡rom h«ttel a SHSS-C alkalmaz‡sa el›tt. A tùbbi 138 szem«ly csak az SHSS-C-vel tal‡lkozott. Az eredm«nyek azt mutatj‡k, hogy az SHSS-C olasz v‡ltozata megb’zhat— «s valid m«r›eszkùz.

HARCI NEURîZIS (PTSD) PSZICHODINAMIKAI KEZELóSE HIPNîZISSAL A II. VILçGHçBORòBAN
John G. Watkins

Kivonat: Egy nagy katonai k—rh‡zban egy ‡lland— hipnoter‡pi‡s programot fejlesztettek ki harct«ri traum‡t szenvedett esetek sz‡m‡ra a II. Vil‡gh‡borúban. A tÿnetek kùzùtt súlyos szorong‡s, f—bia, konverzi—, hiszt«ria «s disszoci‡ci— szerepelt. Sz‡mos hipnoanalitikus technika alkalmaz‡s‡ra kerÿlt sor, kÿlùnùs tekintettel a lereag‡l‡sra. Gyakoriak voltak a j— ter‡pi‡s eredm«nyek, amit tipikus esetekkel mutatunk be. Semmi sem vallott arra, hogy a lereag‡ltat‡si elj‡r‡s újb—l traumatiz‡lta volna a p‡cienseket, vagy pszichotikus reakci—t v‡ltott volna ki.