2017 - Volume 65

April
January

2016 - Volume 64

October
July
April
January

2015 - Volume 63

October
July
April
January
Home arrow Archives Index arrow July 1999 arrow July 1999 - Hungarian
July 1999 - Hungarian PDF Print E-mail


The International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis
Volume 47, Number 3 - July 1999 - Hungarian

 

FIGYELMI FORRçSOK A HIPNOTIKUS REAGçLçS SORçN
Irving Kirsch, Cheryl A. Burgess s Wayne Braffman

Kivonat: A hipnotikus reag‡l‡s elmletei kŸlšnbšznek abban, hogy milyen szerepet tulajdon’tanak a figyelmi folyamatoknak. A neodisszoci‡ci—s, disszoci‡lt kontroll, v‡laszkszsg s ironikus folyamat elmletekb›l kšvetkez› hipotziseket teszteltŸk œgy, hogy er›sen hipn‡bilis szemlyeknek s kevss hipn‡bilis szimul‡toroknak adtunk szuggeszti—kat kognit’v teherrel vagy anlkŸl. Kirsch s Lynn (1997) v‡laszkszsg elmletnek megfelel›en a kognit’v teher interfer‡lt az ideomotoros s kognit’v szuggeszti—kra adott v‡laszokkal, de a kih’v— szuggeszti—kkal nem. A kognit’v teher hat‡sa az amnzia szuggeszti—ra att—l fŸggštt, hogy milyen kritriumot alkalmaztunk a v‡lasz pontoz‡sakor. B‡r a kognit’v teher csškkentette a felidzst az amnzia pr—b‡ban, ez mg ink‡bb igaz volt az amnzia szuggeszti— ad‡sa el›tt s a felold‡sa ut‡n. Ezek az adatok arra utalnak, hogy figyelmi er›fesz’ts szŸksges mind a felidzshez, mind az emlkezet elnyom‡s‡hoz. Kis kognit’v teher felttele esetn a szimul‡torok kevesebb ttelt idztek fel, mint a nem szimul‡l— hipnotiz‡ltak az amnzia szuggeszti— sor‡n, valamint kisebb szubjekt’v v‡laszr—l sz‡moltak be az ideomotoros s kih’v— jelleg szuggeszti—k esetn

 

HIPNOTIKUS ƒS POSZTHIPNOTIKUS SZUGGESZTIî: MEGTALçLNI A HIPNOTIZÍR †ZENETƒNEK JELENTƒSƒT
Amanda J. Barnier s Kevin M. McConkey

Kivonat: Er›sen hipn‡bilis szemlyeknek tettŸnk fel egy krdst hipn—zis el›tt, alatt s ut‡n, valamint azt a szuggeszti—t adtuk nekik hipn—zis el›tt, alatt s ut‡n, hogy dšrzsšljk meg a fŸlcimp‡jukat, amikor ezt a krdst felteszik nekik. êgy a k’srlet egy verb‡lis v‡laszt ignyl› krdst tett fel olyan szuggeszti—val szemben, ami csak nha ignyelt viselkedses v‡laszt. Az alanyok nagyobb val—sz’nsggel v‡laszoltak viselkedsesen amikor a krds kapcsolatban volt a szuggeszti—val, de nagyobb val—sz’nsggel v‡laszoltak verb‡lisan, amikor a krds egy t‡rsas interakci— volt; tov‡bb‡, az alanyok viselkedses, illetve verb‡lis v‡lasz‡nak val—sz’nsge a tesztelsek sor‡n v‡ltozott a hipnotiz›r v‡ltoz— Ÿzenett›l fŸgg›en. Az eredmnyek r‡vil‡g’tanak a hipnotiz‡lt szemlyek azon tšrekvsre, hogy rtelmezzk a hipnotiz›r kommunik‡ci—j‡t, s azon kpessgre, hogy feloldj‡k az Ÿzenetekkel kapcsolatos ktrtelmsget œgy, hogy ez el›seg’tse a hipnotikus magatart‡st s lmnyt.

 

VçRATLAN REAKCIîK KREATêV FELHASZNçLçSA KONVERZIîS ZAVAROKBAN SZENVEDÍ BETEGEK TERçPIçJA SORçN
Franny C. Moene s Kees A. L. Hoogduin

Kivonat: Egy kor‡bban vgzett empirikus vizsg‡latban, ahol 85, motoros konverzi—s tŸnetekt›l szenved› beteg vett rszt egy ‡tfog— kezelsi programban, 16 p‡ciens esetn arr—l sz‡molt be a terapeuta, hogy a betegeknek szokatlan s v‡ratlan v‡laszaik voltak hipn—zisban. Jelen cikk šsszefoglalja a nem sz‡ndkos jelensgek el›fordul‡s‡nak szakirodalm‡t, s olyan pld‡kat mutat be, amelyekkel konverzi—s hisztri‡sok vizsg‡latakor tal‡lkoztak. A cikk 6 klinikai c’mkvel illusztr‡lja ezeket az el›fordul‡sokat s kezelsŸket, s azt a kšvetkeztetst vonja le, hogy az ilyen t’pusœ eseteknl a hipn—zisra adott meglep› s szokatlan v‡laszok lehet›sget nyœjtanak a p‡ciensnek arra, hogy megrtsk s kontroll‡lj‡k tŸneteiket.

 

A HARVARD HIPNçBILITçSI CSOPORT SKçLA A FORMçJçNAK FINN NORMçJA
Sakari P. I. Kallio s Mikko J. Ihamuotila

Kivonat: Shor s Orne (1962) Harvard Hipn‡bilit‡si Csoport Sk‡la A form‡j‡nak (HCsS:A) finn sztenderdiz‡l‡s‡nak eredmnyt mutatjuk be. 1996?97-ben šsszesen 285 szemlyt vizsg‡ltunk 3 csoportban (N = 129, N = 116, s N = 40). Ezt a mint‡t šsszehasonl’tottuk a Harvard Egyetem di‡kjainak normat’v mint‡j‡val (amerikai minta), egy ausztr‡liai mint‡val, s h‡rom idegen nyelvre ford’tott mint‡val, nevezetesen a HCsS:A d‡n, nmet s spanyol adapt‡ci—j‡val. A finn mint‡ban a 2. (szemz‡r‡s), 11. (poszthipnotikus szuggeszti—) s 12. (amnzia) pr—ba vgrehajt‡si sz‡zalka magasabb volt, mint a referencia-adatok, de ‡ltal‡ban a finn normat’v adatok egybev‡gtak ezekkel az ir‡nyjelz› vizsg‡latokkal.

 

A HARVARD HIPNçBILITçSI CSOPORT SKçLA ƒS AZ EHHEZ HASONLî ELJçRçSOK: EGYƒNI ƒS CSOPORT ALKALMAZçS
Frank Angelini, V. K. Kumar s Louis Chandler

Kivonat: A Harvard Hipn‡bilit‡si Csoport Sk‡la A form‡j‡t, a Tellegen Abszorpci—s Sk‡l‡t (TAS), a Disszociat’v ƒlmnyek Sk‡l‡j‡t (DES) s a Tudatoss‡g Fenomenol—giai Krd›’vt (PCI) alkalmaztuk egynileg illetve csoportosan. Nyolcvan als—ves egyetemist‡t, a ?Bevezets a pszichol—gi‡ba? kurzus hallgat—it vletlenszeren osztottuk be a kt k’srleti felttel egyikbe, ’gy mindkt felttelbe 40 di‡k kerŸlt. B‡r a kt k’srleti felttelben a pr—b‡k nehzsgi szintje tendenciaszeren kŸlšnbšzštt, sz‡mos eredmny (le’r— jellemz›k, megb’zhat—s‡g, rvnyessg) a viselkedses s szubjekt’v v‡laszok hasonl—s‡g‡ra utal a kt felttelben. A TAS, DES s PCI mindkt felttelben hasonl— eredmnyeket mutatott.

 
trymax