The International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis
Volume 47, Number 3 - July 1999 - Hungarian

FIGYELMI FORRçSOK A HIPNOTIKUS REAGçLçS SORçN
Irving Kirsch, Cheryl A. Burgess Žs Wayne Braffman

Kivonat: A hipnotikus reag‡l‡s elmŽletei kŸlšnbšznek abban, hogy milyen szerepet tulajdon’tanak a figyelmi folyamatoknak. A neodisszoci‡ci—s, disszoci‡lt kontroll, v‡laszkŽszsŽg Žs ironikus folyamat elmŽletekb›l kšvetkez› hipotŽziseket teszteltŸk œgy, hogy er›sen hipn‡bilis szemŽlyeknek Žs kevŽssŽ hipn‡bilis szimul‡toroknak adtunk szuggeszti—kat kognit’v teherrel vagy anŽlkŸl. Kirsch Žs Lynn (1997) v‡laszkŽszsŽg elmŽletŽnek megfelel›en a kognit’v teher interfer‡lt az ideomotoros Žs kognit’v szuggeszti—kra adott v‡laszokkal, de a kih’v— szuggeszti—kkal nem. A kognit’v teher hat‡sa az amnŽzia szuggeszti—ra att—l fŸggštt, hogy milyen kritŽriumot alkalmaztunk a v‡lasz pontoz‡sakor. B‡r a kognit’v teher csškkentette a felidŽzŽst az amnŽzia pr—b‡ban, ez mŽg ink‡bb igaz volt az amnŽzia szuggeszti— ad‡sa el›tt Žs a felold‡sa ut‡n. Ezek az adatok arra utalnak, hogy figyelmi er›fesz’tŽs szŸksŽges mind a felidŽzŽshez, mind az emlŽkezet elnyom‡s‡hoz. Kis kognit’v teher feltŽtele esetŽn a szimul‡torok kevesebb tŽtelt idŽztek fel, mint a nem szimul‡l— hipnotiz‡ltak az amnŽzia szuggeszti— sor‡n, valamint kisebb szubjekt’v v‡laszr—l sz‡moltak be az ideomotoros Žs kih’v— jellegž szuggeszti—k esetŽn

HIPNOTIKUS ƒS POSZTHIPNOTIKUS SZUGGESZTIî: MEGTALçLNI A HIPNOTIZÍR †ZENETƒNEK JELENTƒSƒT
Amanda J. Barnier Žs Kevin M. McConkey

Kivonat: Er›sen hipn‡bilis szemŽlyeknek tettŸnk fel egy kŽrdŽst hipn—zis el›tt, alatt Žs ut‡n, valamint azt a szuggeszti—t adtuk nekik hipn—zis el›tt, alatt Žs ut‡n, hogy dšrzsšljŽk meg a fŸlcimp‡jukat, amikor ezt a kŽrdŽst felteszik nekik. êgy a k’sŽrlet egy verb‡lis v‡laszt igŽnyl› kŽrdŽst tett fel olyan szuggeszti—val szemben, ami csak nŽha igŽnyelt viselkedŽses v‡laszt. Az alanyok nagyobb val—sz’nžsŽggel v‡laszoltak viselkedŽsesen amikor a kŽrdŽs kapcsolatban volt a szuggeszti—val, de nagyobb val—sz’nžsŽggel v‡laszoltak verb‡lisan, amikor a kŽrdŽs egy t‡rsas interakci— volt; tov‡bb‡, az alanyok viselkedŽses, illetve verb‡lis v‡lasz‡nak val—sz’nžsŽge a tesztelŽsek sor‡n v‡ltozott a hipnotiz›r v‡ltoz— ŸzenetŽt›l fŸgg›en. Az eredmŽnyek r‡vil‡g’tanak a hipnotiz‡lt szemŽlyek azon tšrekvŽsŽre, hogy ŽrtelmezzŽk a hipnotiz›r kommunik‡ci—j‡t, Žs azon kŽpessŽgŽre, hogy feloldj‡k az Ÿzenetekkel kapcsolatos kŽtŽrtelmžsŽget œgy, hogy ez el›seg’tse a hipnotikus magatart‡st Žs ŽlmŽnyt.

VçRATLAN REAKCIîK KREATêV FELHASZNçLçSA KONVERZIîS ZAVAROKBAN SZENVEDÍ BETEGEK TERçPIçJA SORçN
Franny C. Moene Žs Kees A. L. Hoogduin

Kivonat: Egy kor‡bban vŽgzett empirikus vizsg‡latban, ahol 85, motoros konverzi—s tŸnetekt›l szenved› beteg vett rŽszt egy ‡tfog— kezelŽsi programban, 16 p‡ciens esetŽn arr—l sz‡molt be a terapeuta, hogy a betegeknek szokatlan Žs v‡ratlan v‡laszaik voltak hipn—zisban. Jelen cikk šsszefoglalja a nem sz‡ndŽkos jelensŽgek el›fordul‡s‡nak szakirodalm‡t, Žs olyan pŽld‡kat mutat be, amelyekkel konverzi—s hisztŽri‡sok vizsg‡latakor tal‡lkoztak. A cikk 6 klinikai c’mkŽvel illusztr‡lja ezeket az el›fordul‡sokat Žs kezelŽsŸket, Žs azt a kšvetkeztetŽst vonja le, hogy az ilyen t’pusœ eseteknŽl a hipn—zisra adott meglep› Žs szokatlan v‡laszok lehet›sŽget nyœjtanak a p‡ciensnek arra, hogy megŽrtsŽk Žs kontroll‡lj‡k tŸneteiket.

A HARVARD HIPNçBILITçSI CSOPORT SKçLA A FORMçJçNAK FINN NORMçJA
Sakari P. I. Kallio Žs Mikko J. Ihamuotila

Kivonat: Shor Žs Orne (1962) Harvard Hipn‡bilit‡si Csoport Sk‡la A form‡j‡nak (HCsS:A) finn sztenderdiz‡l‡s‡nak eredmŽnyŽt mutatjuk be. 1996?97-ben šsszesen 285 szemŽlyt vizsg‡ltunk 3 csoportban (N = 129, N = 116, Žs N = 40). Ezt a mint‡t šsszehasonl’tottuk a Harvard Egyetem di‡kjainak normat’v mint‡j‡val (amerikai minta), egy ausztr‡liai mint‡val, Žs h‡rom idegen nyelvre ford’tott mint‡val, nevezetesen a HCsS:A d‡n, nŽmet Žs spanyol adapt‡ci—j‡val. A finn mint‡ban a 2. (szemz‡r‡s), 11. (poszthipnotikus szuggeszti—) Žs 12. (amnŽzia) pr—ba vŽgrehajt‡si sz‡zalŽka magasabb volt, mint a referencia-adatok, de ‡ltal‡ban a finn normat’v adatok egybev‡gtak ezekkel az ir‡nyjelz› vizsg‡latokkal.

A HARVARD HIPNçBILITçSI CSOPORT SKçLA ƒS AZ EHHEZ HASONLî ELJçRçSOK: EGYƒNI ƒS CSOPORT ALKALMAZçS
Frank Angelini, V. K. Kumar Žs Louis Chandler

Kivonat: A Harvard Hipn‡bilit‡si Csoport Sk‡la A form‡j‡t, a Tellegen Abszorpci—s Sk‡l‡t (TAS), a Disszociat’v ƒlmŽnyek Sk‡l‡j‡t (DES) Žs a Tudatoss‡g Fenomenol—giai KŽrd›’vŽt (PCI) alkalmaztuk egyŽnileg illetve csoportosan. Nyolcvan als—Žves egyetemist‡t, a ?BevezetŽs a pszichol—gi‡ba? kurzus hallgat—it vŽletlenszeržen osztottuk be a kŽt k’sŽrleti feltŽtel egyikŽbe, ’gy mindkŽt feltŽtelbe 40 di‡k kerŸlt. B‡r a kŽt k’sŽrleti feltŽtelben a pr—b‡k nehŽzsŽgi szintje tendenciaszeržen kŸlšnbšzštt, sz‡mos eredmŽny (le’r— jellemz›k, megb’zhat—s‡g, ŽrvŽnyessŽg) a viselkedŽses Žs szubjekt’v v‡laszok hasonl—s‡g‡ra utal a kŽt feltŽtelben. A TAS, DES Žs PCI mindkŽt feltŽtelben hasonl— eredmŽnyeket mutatott.