2017 - Volume 65

April
January

2016 - Volume 64

October
July
April
January

2015 - Volume 63

October
July
April
January
Home arrow Archives Index arrow April 1999 arrow April 1999 - Hungarian
April 1999 - Hungarian PDF Print E-mail


The International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis
Volume 47, Number 2 - April 1999 - Hungarian

 

A SZUGGESZTIBILITçS ƒS A HIPNOTIKUS ANALGƒZIA R…VID MîDOSêTçSA: TòL SZƒP, HOGY IGAZ LEGYEN?
Leonard S. Milling, Irving Kirsch s Cheryl A. Burgess

Kivonat: Kor‡bbi besz‡mol—k szerint egy, a Carleton Skill Training Program-on (Carleton Gyakorlati Trning Program) alapul— 10 perces trning-elj‡r‡s hat‡s‡ra jelent›sen megn› a hipnotikus szuggeszti—k ir‡nti fogkonys‡g. Megk’sreltŸk megismtelni ezt a hat‡st, s azt is megvizsg‡ltuk, hogy milyen hat‡sa van a trning-elj‡r‡snak a hipnotikus analgzi‡ra. Kilencvennyolc egyetemi hallgat—t, akiket el›zetesen er›s, kšzepes s gyenge szuggesztibilit‡suk alapj‡n v‡logattunk ki, vletlenszeren k’srleti s kontroll csoportba osztottunk. A trning nem nšvelte a szuggesztibilit‡s šsszpontsz‡m‡t, sem nem fokozta a f‡jdalomcsškkentsre vonatkoz— szuggeszti— hat‡s‡t. A szugger‡lt f‡jdalomcsškkents magasabban korrel‡lt a kezels ut‡ni szuggesztibilit‡s pontsz‡mmal, mint a kezels el›tti szuggesztibilit‡ssal, s a regresszi—-anal’zis szerint csak a kezels ut‡ni szuggesztibilit‡s j—solja be a f‡jdalomcsškkenst egyedŸl‡ll— m—don.

 

A HIPNîZIS ƒS HIPNOTIKUS FOGƒKONYSçG PSZICHOFIZIOLîGIAI KORRELçTUMAI
Vilfredo De Pascalis

Kivonat: A hipn—zisban adott reakci—k s a hipnotikus fogkonys‡g fiziol—giai s kognit’v indik‡torainak EEG-n alapul— kutat‡s‡t tekintjŸk ‡t s foglaljuk šssze, kŸlšnšs tekintettel saj‡t, ezen a terŸleten vgzett programad— kutat‡sainkra. Hagyom‡nyos EEG ritmuson, esemnyfŸgg› potenci‡lon s 40 Hz-es EEG aktivit‡son alapul— eredmnyeket ismertetŸnk, amelyek szerint a kŸlšnbšz› figyelmi szintek magyar‡zhatj‡k a hipn—zist s a hipnotiz‡lhat—s‡g egyni kŸlšnbsgeit. Tekintetbe vve a figyelmi er›forr‡s megoszt‡s‡t, lehetsges, hogy az inger szlelsnek v‡ltoz‡sa csak m‡sodlagos hat‡s. ƒber s hipnotikus ‡llapotban is az er›sen hipn‡bilisok nagyobb feladatfŸgg› agyfltekei v‡lt‡sokat mutattak az EEG-ben, mint a kevss hipn‡bilisok. A hipnotikus analgzia kognit’v s fiziol—giai korrel‡tumait illet› eredmnyeket annak fnyben t‡rgyaljuk, hogy l‡that—an milyen szerepet tšltenek be az agyfltekk a "f—kusz‡lt" s "fenntartott" figyelem ir‡ny’t‡s‡ban. Azt a kšvetkeztetst vonjuk le, hogy b‡r mg nem sikerŸlt meg‡llap’tani a hipn—zis s a hipn‡bilit‡s a hat‡rozott EEG-jeleit, sz‡mos ’gretes ir‡ny mutatkozik.

 

KLINIKAI HIPNîZIS VAGY KOGNITêV VISELKEDƒSTRƒNING A FçJDALOM KEZELƒSƒRE GYERMEKGYîGYçSZATI RçKBETEGEKNƒL CSONTEVELÍPUNKCIî SORçN
Christina Liossi s Popi Hatira

Kivonat: Random kontroll vizsg‡latban hasonl’tottuk šssze a klinikai hipn—zist s a kognit’v viselkedstrning (KV) hatkonys‡g‡t abban, hogy mennyire csillap’tj‡k a f‡jdalmat s szorong‡st 30, 5?15 ves gyermekgy—gy‡szati betegnl, akiknl csontvel›punkci—t vgeztek. A betegeket vletlenszeren h‡rom csoport egyikbe osztottuk: hipn—zis, KV-csomag s beavatkoz‡s-mentes. Mind a hipn—zisos, mind a KV-es csoport kevesebb f‡jdalomr—l s f‡jdalommal kapcsolatos szorong‡sr—l sz‡molt be, mint a kontroll csoport tagjai, vagy mint a saj‡t alapszintjŸk. A hipn—zis s a KV hasonl—an hatkony volt a f‡jdalom csillap’t‡s‡ban. Az eredmnyek arra is utaltak, hogy a gyerekek tšbb szorong‡sr—l sz‡moltak be s tšbb viselkedsben megjelen› szorong‡st mutattak a KV csoportban, mint a hipn—zisos csoportban. Kšvetkeztetseink szerint mind a hipn—zis, mind a KV hatkony m—dszer gyermekgy—gy‡szati onkol—giai betegek csontvel›punkci—ra tšrtn› el›ksz’tsre.

 

ORVOSI HIPNîZIS ƒS ORTOPƒDIAI KƒZMóTƒT: FçJDALOMƒSZLELƒS, MóTƒT UTçNI GYîGYULçS ƒS TERçPIçS KOMFORT
Magaly H. Mauer, Kent F. Burnett, Elizabeth Anne Ouellette, Gail H. Ironson s Herbert M. Danders

Kivonat: Ortopdiai kzmtt ut‡n a betegek sœlyos f‡jdalmakat lnek ‡t, mgis f‡jdalmas gyakorlatokat kell vgezniŸk s f‡jdalmas sebkezelseken kell ‡tesniŸk a mtt ut‡n; a beteg rossz egyŸttmkšdsnek kšvetkezmnye funkci—kiess s torzul‡s lehet. A jelen munka a f‡jdalom szlelsnek csškkentst, a mtt ut‡ni gy—gyul‡s fokoz‡s‡t s a rehabilit‡ci— serkentst el›seg’t› hipn—zisos beavatkoz‡s hat‡s‡t vizsg‡lta. Kv‡zi-k’srleti helyzetben hatvan kzmtt beteg vagy a szok‡sos kezelst vagy a szok‡sos plusz hipn—zisos kezelst kapta. A nem, fajta s kezels el›tti pontsz‡mok kiegyenl’tse ut‡n a hipn—zisos csoportban szignifik‡nsan csškkent az szlelt f‡jdalom intenzit‡sa, az szlelt f‡jdalom rzelmi tšltete s az ‡llapot-szorong‡s. Ezen felŸl a gy—gyul‡snak az orvos ‡ltal meg’tlt mrtke szignifik‡nsan nagyobb volt a k’srleti, mint a kontroll csoportban, s a k’srleti csoportban szignifik‡nsan kevesebb volt a szšv›dmny is. Ezek az eredmnyek arra utalnak, hogy a ršvid hipnotikus beavatkoz‡s csškkentheti az ortopdiai kzmttes betegek mtt ut‡ni f‡jdalm‡nak intenzit‡s‡t, az szlelt f‡jdalom rzelmi tšltett s a betegek szorong‡s‡t; csškkenti a szšv›dmnyes megbetegedst; jav’tja a mtt ut‡ni gy—gyul‡st s a rehabilit‡ci—t. SzŸksg van azonban val—di k’srleti helyzetben m‡sfajta kontroll alkalmaz‡s‡ra, hogy teljesebben meghat‡rozhassuk, mennyiben j‡rul hozz‡ a hipn—zis a jobb eredmnyekhez.

 
trymax