The International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis
Volume 47, Number 2 - April 1999 - Hungarian

A SZUGGESZTIBILITçS ƒS A HIPNOTIKUS ANALGƒZIA R…VID MîDOSêTçSA: TòL SZƒP, HOGY IGAZ LEGYEN?
Leonard S. Milling, Irving Kirsch Žs Cheryl A. Burgess

Kivonat: Kor‡bbi besz‡mol—k szerint egy, a Carleton Skill Training Program-on (Carleton Gyakorlati TrŽning Program) alapul— 10 perces trŽning-elj‡r‡s hat‡s‡ra jelent›sen megn› a hipnotikus szuggeszti—k ir‡nti fogŽkonys‡g. Megk’sŽreltŸk megismŽtelni ezt a hat‡st, Žs azt is megvizsg‡ltuk, hogy milyen hat‡sa van a trŽning-elj‡r‡snak a hipnotikus analgŽzi‡ra. Kilencvennyolc egyetemi hallgat—t, akiket el›zetesen er›s, kšzepes Žs gyenge szuggesztibilit‡suk alapj‡n v‡logattunk ki, vŽletlenszeržen k’sŽrleti Žs kontroll csoportba osztottunk. A trŽning nem nšvelte a szuggesztibilit‡s šsszpontsz‡m‡t, sem nem fokozta a f‡jdalomcsškkentŽsre vonatkoz— szuggeszti— hat‡s‡t. A szugger‡lt f‡jdalomcsškkentŽs magasabban korrel‡lt a kezelŽs ut‡ni szuggesztibilit‡s pontsz‡mmal, mint a kezelŽs el›tti szuggesztibilit‡ssal, Žs a regresszi—-anal’zis szerint csak a kezelŽs ut‡ni szuggesztibilit‡s j—solja be a f‡jdalomcsškkenŽst egyedŸl‡ll— m—don.

A HIPNîZIS ƒS HIPNOTIKUS FOGƒKONYSçG PSZICHOFIZIOLîGIAI KORRELçTUMAI
Vilfredo De Pascalis

Kivonat: A hipn—zisban adott reakci—k Žs a hipnotikus fogŽkonys‡g fiziol—giai Žs kognit’v indik‡torainak EEG-n alapul— kutat‡s‡t tekintjŸk ‡t Žs foglaljuk šssze, kŸlšnšs tekintettel saj‡t, ezen a terŸleten vŽgzett programad— kutat‡sainkra. Hagyom‡nyos EEG ritmuson, esemŽnyfŸgg› potenci‡lon Žs 40 Hz-es EEG aktivit‡son alapul— eredmŽnyeket ismertetŸnk, amelyek szerint a kŸlšnbšz› figyelmi szintek magyar‡zhatj‡k a hipn—zist Žs a hipnotiz‡lhat—s‡g egyŽni kŸlšnbsŽgeit. Tekintetbe vŽve a figyelmi er›forr‡s megoszt‡s‡t, lehetsŽges, hogy az inger ŽszlelŽsŽnek v‡ltoz‡sa csak m‡sodlagos hat‡s. ƒber Žs hipnotikus ‡llapotban is az er›sen hipn‡bilisok nagyobb feladatfŸgg› agyfŽltekei v‡lt‡sokat mutattak az EEG-ben, mint a kevŽssŽ hipn‡bilisok. A hipnotikus analgŽzia kognit’v Žs fiziol—giai korrel‡tumait illet› eredmŽnyeket annak fŽnyŽben t‡rgyaljuk, hogy l‡that—an milyen szerepet tšltenek be az agyfŽltekŽk a "f—kusz‡lt" Žs "fenntartott" figyelem ir‡ny’t‡s‡ban. Azt a kšvetkeztetŽst vonjuk le, hogy b‡r mŽg nem sikerŸlt meg‡llap’tani a hipn—zis Žs a hipn‡bilit‡s a hat‡rozott EEG-jeleit, sz‡mos ’gŽretes ir‡ny mutatkozik.

KLINIKAI HIPNîZIS VAGY KOGNITêV VISELKEDƒSTRƒNING A FçJDALOM KEZELƒSƒRE GYERMEKGYîGYçSZATI RçKBETEGEKNƒL CSONTEVELÍPUNKCIî SORçN
Christina Liossi Žs Popi Hatira

Kivonat: Random kontroll vizsg‡latban hasonl’tottuk šssze a klinikai hipn—zist Žs a kognit’v viselkedŽstrŽning (KV) hatŽkonys‡g‡t abban, hogy mennyire csillap’tj‡k a f‡jdalmat Žs szorong‡st 30, 5?15 Žves gyermekgy—gy‡szati betegnŽl, akiknŽl csontvel›punkci—t vŽgeztek. A betegeket vŽletlenszeržen h‡rom csoport egyikŽbe osztottuk: hipn—zis, KV-csomag Žs beavatkoz‡s-mentes. Mind a hipn—zisos, mind a KV-es csoport kevesebb f‡jdalomr—l Žs f‡jdalommal kapcsolatos szorong‡sr—l sz‡molt be, mint a kontroll csoport tagjai, vagy mint a saj‡t alapszintjŸk. A hipn—zis Žs a KV hasonl—an hatŽkony volt a f‡jdalom csillap’t‡s‡ban. Az eredmŽnyek arra is utaltak, hogy a gyerekek tšbb szorong‡sr—l sz‡moltak be Žs tšbb viselkedŽsben megjelen› szorong‡st mutattak a KV csoportban, mint a hipn—zisos csoportban. KšvetkeztetŽseink szerint mind a hipn—zis, mind a KV hatŽkony m—dszer gyermekgy—gy‡szati onkol—giai betegek csontvel›punkci—ra tšrtŽn› el›kŽsz’tŽsŽre.

ORVOSI HIPNîZIS ƒS ORTOPƒDIAI KƒZMóTƒT: FçJDALOMƒSZLELƒS, MóTƒT UTçNI GYîGYULçS ƒS TERçPIçS KOMFORT
Magaly H. Mauer, Kent F. Burnett, Elizabeth Anne Ouellette, Gail H. Ironson Žs Herbert M. Danders

Kivonat: OrtopŽdiai kŽzmžtŽt ut‡n a betegek sœlyos f‡jdalmakat Žlnek ‡t, mŽgis f‡jdalmas gyakorlatokat kell vŽgezniŸk Žs f‡jdalmas sebkezelŽseken kell ‡tesniŸk a mžtŽt ut‡n; a beteg rossz egyŸttmžkšdŽsŽnek kšvetkezmŽnye funkci—kiesŽs Žs torzul‡s lehet. A jelen munka a f‡jdalom ŽszlelŽsŽnek csškkentŽsŽt, a mžtŽt ut‡ni gy—gyul‡s fokoz‡s‡t Žs a rehabilit‡ci— serkentŽsŽt el›seg’t› hipn—zisos beavatkoz‡s hat‡s‡t vizsg‡lta. Kv‡zi-k’sŽrleti helyzetben hatvan kŽzmžtŽt beteg vagy a szok‡sos kezelŽst vagy a szok‡sos plusz hipn—zisos kezelŽst kapta. A nem, fajta Žs kezelŽs el›tti pontsz‡mok kiegyenl’tŽse ut‡n a hipn—zisos csoportban szignifik‡nsan csškkent az Žszlelt f‡jdalom intenzit‡sa, az Žszlelt f‡jdalom Žrzelmi tšltete Žs az ‡llapot-szorong‡s. Ezen felŸl a gy—gyul‡snak az orvos ‡ltal meg’tŽlt mŽrtŽke szignifik‡nsan nagyobb volt a k’sŽrleti, mint a kontroll csoportban, Žs a k’sŽrleti csoportban szignifik‡nsan kevesebb volt a szšv›dmŽny is. Ezek az eredmŽnyek arra utalnak, hogy a ršvid hipnotikus beavatkoz‡s csškkentheti az ortopŽdiai kŽzmžtŽtes betegek mžtŽt ut‡ni f‡jdalm‡nak intenzit‡s‡t, az Žszlelt f‡jdalom Žrzelmi tšltetŽt Žs a betegek szorong‡s‡t; csškkenti a szšv›dmŽnyes megbetegedŽst; jav’tja a mžtŽt ut‡ni gy—gyul‡st Žs a rehabilit‡ci—t. SzŸksŽg van azonban val—di k’sŽrleti helyzetben m‡sfajta kontroll alkalmaz‡s‡ra, hogy teljesebben meghat‡rozhassuk, mennyiben j‡rul hozz‡ a hipn—zis a jobb eredmŽnyekhez.