2017 - Volume 65

April
January

2016 - Volume 64

October
July
April
January

2015 - Volume 63

October
July
April
January
Home arrow Archives Index arrow January 1999 arrow January 1999 - Hungarian
January 1999 - Hungarian PDF Print E-mail


The International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis
Volume 47, Number 1 - January 1999 - Hungarian

 

A KƒRGI ESEMƒNYF†GGÍ POTENCIçLOK SZERINT A HIPNOTIKUS SZUGGESZTIî SZERKEZETE D…NTÍ FONTOSSçGò
Arreed Barabasz, Marianne Barabasz, Stacia Jensen, Steven Calvin, Michael Trevisan és Dennis Warner

Kivonat: Az elektroencefalogr‡fi‡s kérgi eseményfŸgg› potenci‡lokat (EFP) befoly‡solj‡k az inform‡ci—-feldolgoz‡si stratégi‡k, ’gy az EFP-k kŸlšnšsen alkalmasak az észlelés hipnotikus v‡ltoz‡sainak vizsg‡lat‡ra. A pozit’v obstrukt’v (akad‡lyoz—) és a negat’v obliter‡l— (kitšrl›) instrukci—k hat‡s‡t vizsg‡ltuk a vizu‡lis és audit’v EFP-ok P300-as komponensére. Hœsz, a hipn‡bilit‡s szempontj‡b—l szigorœan szelekt‡lt személyt kértŸnk fel, hogy ugyanazt a feladatot végezze el éber ‡llapotban és akt’v-éber hipn—zisban. Az er›sen hipn‡bilisok nagyobb EFP amplitœd—t mutattak negat’v hallucin‡ci— sor‡n és kisebb EFP amplitœd—t pozit’v obstrukt’v hallucin‡ci— ‡télésekor, mint a kevéssé hipn‡bilisok vagy mint saj‡t maguk az éber képzeleti feltétel alatt. Az eredmények szerint amikor a személyeket gondosan v‡logatjuk hipn‡bilit‡s szerint, és a v‡laszokat az eseményhez kštjŸk, akkor a hipn—zis meglehet›sen robusztus élettani jelei bukkannak fel. Ezek tŸkršzik a tudat olyan m—dosul‡sait, amelyek megfelelnek a személyek szubjekt’ve ‡télt perceptu‡lis v‡ltoz‡sainak. A szuggeszti— t’pusok értelmezésekor kiderŸlt, hogy kutat—k tucatjainak eredményei figyelemremélt—an megegyeznek.

 

A HIPNîZIS SZUBJEKTêV ƒLMƒNYƒBEN BEçLLOTT VçLTOZçSOK MƒRƒSE
Kevin M. McConkey, Vanessa Wende és Amanda J. Barnier

Kivonat: A szerz›k a hipn—zisban ‡télt szubjekt’v élmény mértékét mérték a szuggeszti—k alatt egy folyamatos viselkedéses mér›eszkšzzel. Konkrétan, a személyek egy kerek sk‡l‡t forgattak, hogy jelezzék a szugger‡lt hat‡s élményében be‡llott v‡ltoz‡st az élmény ‡télése kšzben. Harminch‡rom er›s, 47 kšzepesen, és 28 gyengén hipn‡bilis személyt kértŸnk meg, hogy haszn‡lj‡k a kerek sk‡l‡t a h‡rom hipnotikus szuggeszti— ? karlevit‡ci—, karmozd’thatatlans‡g és anozmia ? ad‡sakor, a teszteléskor és a felold‡s alatt. A meg’télés mint‡zata a szuggeszti—t—l fŸgg›en v‡ltozott. Tov‡bb‡, azok a személyek, akik a viselkedéses kritérium szerint pozit’van hajtott‡k végre az adott pr—b‡t, nagyobb mértékben élték ‡t a szugger‡lt hat‡st, mint akik nem hajtott‡k végre. Meg kell jegyezni, hogy m’g az er›sek és kšzepesek nem kŸlšnbšztek egym‡st—l szignifik‡nsan a meg’télésben egyik pr—b‡ban sem, addig a gyengén hipn‡bilisokt—l mindh‡rom pr—b‡ban eltértek. A szerz›k az eredményeket annak fényében beszélik meg, hogy mennyire alkalmas ez a m—dszer arra, hogy inform‡ci—t szolg‡ltasson a hipn—zis élményér›l.

 

ELVçRçS ƒS SZUGGESZTIBILITçS: VAJON A K…RNYEZETI SERKENTƒS HATçSA A DETEKCIî K…VETKEZMƒNYE?
Irving Kirsch, Cynthia Wickless és Kathie H. Moffitt

Kivonat: A jelen vizsg‡lat megismétli Wickles és Kirsch-nek a manipul‡ci—nak az élményelv‡r‡sra gyakorolt hat‡s‡t, amelyben rejtett fény- és zeneforr‡s gy›zte meg a résztvev›ket arr—l, hogy sikeresen reag‡lnak a vizu‡lis és audit’v hallucin‡ci— szuggeszti—j‡ra. Az a hipotézist, hogy a hat‡st a manipul‡ci— detekt‡l‡sa kšzvet’ti, œgy vizsg‡ltuk, hogy néh‡ny résztvev›nek jelzéseket adtunk, hogy élményeik a tényleges fizikai kšrnyezet v‡ltoz‡sainak tudhat—k be, semmint saj‡t, a szuggeszti—ra adott v‡laszuknak. Ezt a hipotézist az adatok nem er›s’tették meg. A szuggesztibilit‡s szignifik‡ns hat‡s‡t csak azokn‡l a személyeknél kaptuk meg, akiknek nem adtunk jelzéseket a manipul‡ci— észlelésére, m’g azok kšzštt, akik kaptak ilyen jelzést, a manipul‡ci— sejtése negat’van korrel‡lt a szuggeszti—ra adott reakci—val.

 

POSZTHIPNOTIKUS AMNƒZIA A HIPNîZIS ELÍTT TANULT ANYAGRA
Richard A. Bryant, Amanda J. Barnier, David Mallard és Rachel Tibbits

Kivonat: Két k’sérletben vizsg‡ltuk a poszthipnotikus amnézi‡s szuggeszti— hat‡s‡t hipn—zis el›tt, illetve alatt tanult anyagra. Az els› k’sérletben nagyon er›sen, er›sen és kevéssé hipn‡bilis személyek tanultak egy sz—list‡t vagy a hipn—zis indukci— el›tt vagy kšzvetlenŸl ut‡na. Hipn—zisban a sz—list‡ra vonatkoz— poszthipnotikus amnézia szuggeszti—j‡t adtuk a személyeknek. Hipn—zis ut‡n felidézési, sz—tšredék kiegész’tési és a sz—felismerési feladatban teszteltŸk ›ket. A m‡sodik k’sérlet az els› megismétlése és kiterjesztése volt egy val—di?szimul‡tor paradigma alkalmaz‡s‡val. A két k’sérletben nem volt teljes’tménykŸlšnbség azok kšzštt, akik a sz—list‡t hipn—zis el›tt vagy kšzben tanult‡k. B‡r az emlékezet a kšzvetlen emlékezeti mérések szerint a magas hipn‡bilit‡ssal korrel‡lt (1. k’sérlet), az elv‡r‡sjellemz›kšn alapul— magyar‡zatot nem lehet kiz‡rni (2. k’sérlet). Az eredmények alapj‡n t‡rgyaljuk, hogy mennyire haszn‡lhat— a poszthipnotikus amnézia mint az šnéletrajzi emlékezet zavarainak laborat—riumi anal—gi‡ja.

 

SZçNDƒKOS ƒS SPONTçN KƒPZELET HIPNîZISBAN
Gail Comey és Irving Kirsch

Kivonat: A Carleton University Responsiveness Scale (CURSS, a Carleton Egyetem szuggeszti—k ir‡nti v‡laszkészség sk‡l‡ja) két v‡ltozata kšzŸl az egyiket adtuk egyetemi hallgat—knak: (a) az eredeti v‡ltozat arra vonatkoz— instrukci—kat tartalmaz, hogy sz‡ndékosan képzeljenek el célir‡nyos fant‡ziaképeket, (b) egy m—dos’tott v‡ltozatban a szuggeszti—kkal kapcsolatos képzeleti instrukci—kat tšršltŸk. A személyeket arra kértŸk, hogy sz‡moljanak be célir‡nyos fant‡zi‡jukr—l, és jelezzék, hogy ezek spont‡n m—don jšttek-e létre, vagy sz‡ndékosan hozt‡k-e létre ›ket. Azt is megkérdeztŸk, hogy megpr—b‡lt‡k-e sz‡ndékosan létrehozni a szugger‡lt élményt, valamint kértŸk, hogy jelezzék, vajon œgy gondolt‡k-e, a szugger‡lt ‡llapot val—di-e (pl. azt gondolt‡k-e, hogy a hallucin‡lt macska tényleg létezik-e). A célir‡nyos képzeletre felsz—l’t— instrukci— tšrlése szignifik‡nsan megnšvelte a CURSS szuggeszti—ira adott v‡laszokat. A spont‡n célir‡nyos fant‡zia szignifik‡ns korrel‡ci—t mutatott a viselkedéses v‡lasszal, de a sz‡ndékos képzelet nem. A legsikeresebben reag‡l—k megpr—b‡lt‡k sz‡ndékosan létrehozni a szugger‡lt élményeket, és jelezték, hogy ellen tudtak volna ‡llni a kih’v— jellegě szuggeszti—knak, ha tényleg akart‡k volna, valamint arr—l sz‡moltak be, hogy elhitték a szugger‡lt ideomotoros és kih’v— élmények realit‡s‡t, de a kognit’v szuggeszti—két nem. A szugger‡lt élmények sz‡ndékos létrehoz‡sa pozit’van korrel‡lt a szubjekt’v v‡lasszal.

 
trymax ÍůūŮŻ ŗŪ„ŽŤťŮÍÓ„Ó ˇÁŻÍŗ ‚ žÓŮÍ‚Ś