The International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis
Volume 49, Number 2 - April 2001 - Hungarian
2001. ‡prilis

A NEM MEGV÷LTOZ÷S÷NAK ƒLMƒNYE HIPNþZISBAN ƒS KƒPZELETBEN
Kevin M. McConkey, Amos Szeps Žs Amanda J. Barnier

Kivonat: A szerz›k a nem megv‡ltoz‡s‡nak szuggeszti—j‡t adt‡k er›sen hipn‡bilis szemŽlyeknek hipn—zisos Žs kŽpzeleti feltŽtelben, Žs a szemŽlyek ŽlmŽnyŽt olyan folyamatos, egyidejž viselkedŽses mutat—val mŽrtŽk, aminek a sor‡n egy gombot kellett forgatniuk, ami a szugger‡lt hat‡s er›ssŽgŽnek v‡ltoz‡sait mutatja. Ezen tœl, a val—szeržsŽg, šnkŽntelensŽg Žs akt’v gondolkod‡s ut—lagos meg’tŽlŽsŽvel is mŽrtŽk a rŽsztvev›k ŽlmŽnyeit a kutat—k. A gombforgat‡sos meg’tŽlŽsek azt mutatt‡k, hogy az ŽlmŽny el›bb kezd›dštt a hipnotikus mint a kŽpzeleti helyzetben. Tov‡bb‡l, m‡s volt a kapcsolat a gombforgat‡sos Žs az ut—lagos meg’tŽlŽsek kšzštt a kŽt helyzetben, valamint az egyes tŽteleknŽl a szuggeszti—, a tesztelŽs Žs a visszavon‡s szakasz‡ban. Az eredmŽnyeket annak fŽnyŽben t‡rgyalj‡k, hogy a gombforgat‡sos m—dszer jobban hozz‡seg’t a szugger‡lt nem-v‡ltoz‡s megŽrtŽsŽhez, valamint a hipn—zis Žs a kŽpzelet szemŽlyes ŽlmŽnyŽnek megŽrtŽsŽhez.

A JELENKORI PSZICHOANALúZIS ƒS A HIPNþZIS
Mary Jo Peebles-Kleiger

Kivonat: A pszichoanal’zis Žs a hipn—zis kšzštti kapcsolatot h‡rom rŽszben mutatjuk be: mœlt, jelen Žs jšv›. El›szšr šsszefoglaljuk a pszichoanal’zis Žs a hipn—zis p‡rhuzamos fejl›dŽsŽt az elmœlt 100 Žvben. IsmertetjŸk a pszichoanal’zis nŽgy f› elmŽleti kibontakoz‡s‡t (drive-elmŽlet, ego-pszichol—gia, t‡rgykapcsolati elmŽlet, szelf-pszichol—gia), valamint azt, hogy ezeknek milyen hat‡sa volt a pszichoanalitikusan inform‡lt hipn—zis-gyakorlatra. Ezek ut‡n nŽgy jelenkori pszichoanalitikus mozgalmat veszŸnk sz‡mba (posztmodernizmus, spontaneit‡s, pluralizmus Žs integracionizmus), Žs ŽrtŽkeljŸk, hogy ezeknek a mozgalmaknak milyen lehetsŽges hat‡sai vannak a hipn—zis jelen Žs jšv›beni gyakorlat‡ra. VŽgŸl bemutatjuk a csškken› ment‡lis egŽszsŽg-pŽnzek hat‡s‡t a pszichoanal’zis gyakorlat‡ra Žs a pszichoanalitikusan inform‡lt kezelŽsekre. A hipn—zist mint egyedŸl‡ll— helyzetž ršvid ter‡pi‡s m—dszert k’n‡ljuk, amelynek tšrtŽnetŽben tšbb elmŽleti orient‡ci— megtal‡lhat—, Žs ami kutat‡son Žs klinikai gyakorlaton alapul - azŽrt, hogy ment›tutajt biztos’tson a pszichoanal’zisnek a kšvetkez› 100 Žv gyakorlata sor‡n.

A STANFORD HIPNOTKUS SZUSZCEPTIBILIT÷SI SK÷LA C FORM÷JA: D÷N DI÷KMINTA SZTENDERDJE
G. W. B. N=E4ring, K. Roelofs Žs C. A. L. Hoogduin

Kivonat: A Stanford Hipnotikus Szuszceptibilit‡si Sk‡la C form‡j‡nak (SHSS:C, Weitzenhoffer & Hilgard, 1962) d‡n nyelvž v‡ltozat‡nak sztenderdiz‡l‡si adatait mutatjuk be. Ezek az adatok egy d‡n egyetem 135 f›b›l ‡ll— di‡kmint‡j‡n alapulnak. ÷ltal‡ban vŽve az SHSS:C d‡n v‡ltozat‡nak pszichometriai tulajdons‡gai hasonl—ak az egyŽb nyelvž v‡ltozatokŽhoz. Az ‡tlagpontsz‡m azonban kissŽ alacsonyabb, mint az eredeti sztenderdiz‡l‡skor kapott eredmŽnyek a Stanford Egyetemen.

EL†LSÝ AGYI FUNKCIþ ƒS HIPNþZIS: A FRONT÷L-HIPOTƒZIS TESZTELƒSE
Sakari Kallio, Antti Revonsuo, Heikki Heinen, Jaana Markela Žs John Gruzelier

Kivonat: Neuropszichol—giai front‡l-lebeny tesztek seg’tsŽgŽvel hasonl’tottunk šssze er›sen (n=38) Žs kevŽssŽ (n=39) hipn‡bilis szemŽlyeket alapszinten Žs hipn—zisban. A szemŽlyeket kŽt hipn‡bilit‡si teszten Žs egy olyan tesztsorozaton mŽrtŸk, ami a kšvetkez› teszteket tartalmazta: Stroop-teszt, a sz—-fluencia teszt betž- Žs szemantikus kateg—ri‡ra, egyszerž Žs v‡laszt‡sos reakci—id›, vigilancia-teszt, a f—kusz‡lt figyelemmel kapcsolatos 40-tŽteles šnjellemzŽses kŽrd›’v. A hipn‡bilit‡s Žs a hipn—zisos, illetve kontroll-helyzet alig gyakorolt hat‡st a fŸgg› v‡ltoz—kra. Az er›sen hipn‡bilisok alapszinten magasabb pontsz‡mot Žrtek el a kŽrd›’ven, Žs a sz—-fluencia feladatban a teljes’tmŽnyŸk jobban romlott hipn—zisban mint a kevŽssŽ hipn‡bilisakŽ. Az eredmŽnyek arra utalnak, hogy b‡r a front‡lis terŸlet fontos szerepet j‡tszhat a hipnotikus v‡laszban, a mechanizmusok sokkal šsszetettebbek lehetnek, mint a puszt‡n ‡ltal‡nos g‡tl‡s.

ENGEDELMESKEDƒS-E A HIPNOTIZ÷LT SZEMƒLY VISELKEDƒSE?
Taru Kinnunen, Harold S. Zamansky Žs Beth L. Nordstrom

Kivonat: Megvizsg‡land—, hogy milyen szerepe van az engedelmessŽgnek a hipnotikus szuggeszti—ra adott v‡laszban, a szerz›k sz‡mos szuggeszti—t alkalmaztak szok‡sos hipnotikus helyzetben valamint engedelmeskedŽsre val— šsztšnzŽs sor‡n. LejegyeztŽk a rŽsztvev›k ny’lt viselkedŽses v‡lasz‡t, kikŽrdeztŽk a szuggeszti—val kapcsolatos szubjekt’v ŽlmŽnyeiket, mikšzben a b›r elektroderm‡lis v‡lasza szolg‡lt a besz‡mol—k igazs‡gtartalm‡nak mŽrtŽkŽŸl. Az eredmŽnyek azt mutatt‡k, hogy b‡r a viselkedŽses Žs a verb‡lis v‡laszok megfeleltek a hipnotikus szuggeszti—knak mindkŽt instrukci—s helyzetben, œgy tžnik, hogy a sztenderd hipnotikus helyzetben adott v‡laszokat val—dinak Žlik meg a szemŽlyek. Azaz a szubjekt’v ŽlmŽnybesz‡mol—k megfeleltek az igazmond‡s kritŽrium‡nak, m’g az engedelmeskedŽsre val— šsztšnzŽs sor‡n alkalmazott szuggeszti—kr—l sz—l— besz‡mol—k nem feleltek meg az igazmond‡s kritŽrium‡nak.

A GYORS INDUKCIþS ANALGƒZIA HAT÷SA A SZUBJEKTúV F÷JDALOM-úTƒLETRE ƒS A F÷JDALOM-TOLERANCI÷RA
Bernadette R. Wright Žs Peter D. Drummond

Kivonat: …tvennyolc egyetemist‡n vizsg‡ltuk a gyors indukci—s analgŽzia (GyIA) hat‡s‡t a f‡jdalomtoleranci‡ra Žs a f‡jdalom’tŽletre mechanikusan kiv‡ltott f‡jdalom esetŽn, f‡jdalomra ŽrzŽkeny’tett alkaron. A relax‡ci— Žs az analgŽzia poszthipnotikus szuggeszti—ja nem befoly‡solta a f‡jdalom-’tŽletet Žs toleranci‡t, de az ’tŽletek szerint a relax‡ci— elmŽlyŸlt GyIA ut‡n. Amikor az analgŽzi‡s szuggeszti—t a f‡jdalom-tesztelŽs sor‡n vŽgig alkalmaztuk, akkor a f‡jdalom kellemetlensŽgŽnek meg’tŽlŽse Žs a f‡jdalomtolerancia pontsz‡ma jobban csškkent a GyIA-csoportban mint a figyelemkontrollos csoportban. Mindazon‡ltal, a GyIA nem befoly‡solta sem a f‡jdalomkŸszšbšt, sem a toleranci‡t. Azt a kšvetkeztetŽst vonjuk le, hogy a GyIA hatŽkonyabban csškkenti a f‡jdalom szubjekt’v besz‡mol—j‡t (kŸlšnšsen az Žrzelmi komponenst), mint m—dos’tja a f‡jdalomtoleranci‡t, Žs hogy a hipnotikus szuggeszti— fenntart‡sa hatŽkonyabb, mint a kellemessŽg Žs relax‡ci— poszthipnotikus szuggeszti—ja a f‡jdalom affekt’v komponensŽnek csillap’t‡sakor.