2017 - Volume 65

April
January

2016 - Volume 64

October
July
April
January

2015 - Volume 63

October
July
April
January
Home arrow Archives Index arrow April 2001 arrow April 2001 - Hungarian
April 2001 - Hungarian PDF Print E-mail


The International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis
Volume 49, Number 2 - April 2001 - Hungarian
2001. ‡prilis

 

A NEM MEGV÷LTOZ÷S÷NAK ƒLMƒNYE HIPNþZISBAN ƒS KƒPZELETBEN
Kevin M. McConkey, Amos Szeps s Amanda J. Barnier

Kivonat: A szerz›k a nem megv‡ltoz‡s‡nak szuggeszti—j‡t adt‡k er›sen hipn‡bilis szemlyeknek hipn—zisos s kpzeleti felttelben, s a szemlyek lmnyt olyan folyamatos, egyidej viselkedses mutat—val mrtk, aminek a sor‡n egy gombot kellett forgatniuk, ami a szugger‡lt hat‡s er›ssgnek v‡ltoz‡sait mutatja. Ezen tœl, a val—szersg, šnkntelensg s akt’v gondolkod‡s ut—lagos meg’tlsvel is mrtk a rsztvev›k lmnyeit a kutat—k. A gombforgat‡sos meg’tlsek azt mutatt‡k, hogy az lmny el›bb kezd›dštt a hipnotikus mint a kpzeleti helyzetben. Tov‡bb‡l, m‡s volt a kapcsolat a gombforgat‡sos s az ut—lagos meg’tlsek kšzštt a kt helyzetben, valamint az egyes tteleknl a szuggeszti—, a tesztels s a visszavon‡s szakasz‡ban. Az eredmnyeket annak fnyben t‡rgyalj‡k, hogy a gombforgat‡sos m—dszer jobban hozz‡seg’t a szugger‡lt nem-v‡ltoz‡s megrtshez, valamint a hipn—zis s a kpzelet szemlyes lmnynek megrtshez.

 

A JELENKORI PSZICHOANALúZIS ƒS A HIPNþZIS
Mary Jo Peebles-Kleiger

Kivonat: A pszichoanal’zis s a hipn—zis kšzštti kapcsolatot h‡rom rszben mutatjuk be: mœlt, jelen s jšv›. El›szšr šsszefoglaljuk a pszichoanal’zis s a hipn—zis p‡rhuzamos fejl›dst az elmœlt 100 vben. IsmertetjŸk a pszichoanal’zis ngy f› elmleti kibontakoz‡s‡t (drive-elmlet, ego-pszichol—gia, t‡rgykapcsolati elmlet, szelf-pszichol—gia), valamint azt, hogy ezeknek milyen hat‡sa volt a pszichoanalitikusan inform‡lt hipn—zis-gyakorlatra. Ezek ut‡n ngy jelenkori pszichoanalitikus mozgalmat veszŸnk sz‡mba (posztmodernizmus, spontaneit‡s, pluralizmus s integracionizmus), s rtkeljŸk, hogy ezeknek a mozgalmaknak milyen lehetsges hat‡sai vannak a hipn—zis jelen s jšv›beni gyakorlat‡ra. VgŸl bemutatjuk a csškken› ment‡lis egszsg-pnzek hat‡s‡t a pszichoanal’zis gyakorlat‡ra s a pszichoanalitikusan inform‡lt kezelsekre. A hipn—zist mint egyedŸl‡ll— helyzet ršvid ter‡pi‡s m—dszert k’n‡ljuk, amelynek tšrtnetben tšbb elmleti orient‡ci— megtal‡lhat—, s ami kutat‡son s klinikai gyakorlaton alapul - azrt, hogy ment›tutajt biztos’tson a pszichoanal’zisnek a kšvetkez› 100 v gyakorlata sor‡n.

 

A STANFORD HIPNOTKUS SZUSZCEPTIBILIT÷SI SK÷LA C FORM÷JA: D÷N DI÷KMINTA SZTENDERDJE
G. W. B. N=E4ring, K. Roelofs s C. A. L. Hoogduin

Kivonat: A Stanford Hipnotikus Szuszceptibilit‡si Sk‡la C form‡j‡nak (SHSS:C, Weitzenhoffer & Hilgard, 1962) d‡n nyelv v‡ltozat‡nak sztenderdiz‡l‡si adatait mutatjuk be. Ezek az adatok egy d‡n egyetem 135 f›b›l ‡ll— di‡kmint‡j‡n alapulnak. ÷ltal‡ban vve az SHSS:C d‡n v‡ltozat‡nak pszichometriai tulajdons‡gai hasonl—ak az egyb nyelv v‡ltozatokhoz. Az ‡tlagpontsz‡m azonban kiss alacsonyabb, mint az eredeti sztenderdiz‡l‡skor kapott eredmnyek a Stanford Egyetemen.

 

EL†LSÝ AGYI FUNKCIþ ƒS HIPNþZIS: A FRONT÷L-HIPOTƒZIS TESZTELƒSE
Sakari Kallio, Antti Revonsuo, Heikki Heinen, Jaana Markela s John Gruzelier

Kivonat: Neuropszichol—giai front‡l-lebeny tesztek seg’tsgvel hasonl’tottunk šssze er›sen (n=38) s kevss (n=39) hipn‡bilis szemlyeket alapszinten s hipn—zisban. A szemlyeket kt hipn‡bilit‡si teszten s egy olyan tesztsorozaton mrtŸk, ami a kšvetkez› teszteket tartalmazta: Stroop-teszt, a sz—-fluencia teszt bet- s szemantikus kateg—ri‡ra, egyszer s v‡laszt‡sos reakci—id›, vigilancia-teszt, a f—kusz‡lt figyelemmel kapcsolatos 40-tteles šnjellemzses krd›’v. A hipn‡bilit‡s s a hipn—zisos, illetve kontroll-helyzet alig gyakorolt hat‡st a fŸgg› v‡ltoz—kra. Az er›sen hipn‡bilisok alapszinten magasabb pontsz‡mot rtek el a krd›’ven, s a sz—-fluencia feladatban a teljes’tmnyŸk jobban romlott hipn—zisban mint a kevss hipn‡bilisak. Az eredmnyek arra utalnak, hogy b‡r a front‡lis terŸlet fontos szerepet j‡tszhat a hipnotikus v‡laszban, a mechanizmusok sokkal šsszetettebbek lehetnek, mint a puszt‡n ‡ltal‡nos g‡tl‡s.

 

ENGEDELMESKEDƒS-E A HIPNOTIZ÷LT SZEMƒLY VISELKEDƒSE?
Taru Kinnunen, Harold S. Zamansky s Beth L. Nordstrom

Kivonat: Megvizsg‡land—, hogy milyen szerepe van az engedelmessgnek a hipnotikus szuggeszti—ra adott v‡laszban, a szerz›k sz‡mos szuggeszti—t alkalmaztak szok‡sos hipnotikus helyzetben valamint engedelmeskedsre val— šsztšnzs sor‡n. Lejegyeztk a rsztvev›k ny’lt viselkedses v‡lasz‡t, kikrdeztk a szuggeszti—val kapcsolatos szubjekt’v lmnyeiket, mikšzben a b›r elektroderm‡lis v‡lasza szolg‡lt a besz‡mol—k igazs‡gtartalm‡nak mrtkŸl. Az eredmnyek azt mutatt‡k, hogy b‡r a viselkedses s a verb‡lis v‡laszok megfeleltek a hipnotikus szuggeszti—knak mindkt instrukci—s helyzetben, œgy tnik, hogy a sztenderd hipnotikus helyzetben adott v‡laszokat val—dinak lik meg a szemlyek. Azaz a szubjekt’v lmnybesz‡mol—k megfeleltek az igazmond‡s kritrium‡nak, m’g az engedelmeskedsre val— šsztšnzs sor‡n alkalmazott szuggeszti—kr—l sz—l— besz‡mol—k nem feleltek meg az igazmond‡s kritrium‡nak.

 

A GYORS INDUKCIþS ANALGƒZIA HAT÷SA A SZUBJEKTúV F÷JDALOM-úTƒLETRE ƒS A F÷JDALOM-TOLERANCI÷RA
Bernadette R. Wright s Peter D. Drummond

Kivonat: …tvennyolc egyetemist‡n vizsg‡ltuk a gyors indukci—s analgzia (GyIA) hat‡s‡t a f‡jdalomtoleranci‡ra s a f‡jdalom’tletre mechanikusan kiv‡ltott f‡jdalom esetn, f‡jdalomra rzkeny’tett alkaron. A relax‡ci— s az analgzia poszthipnotikus szuggeszti—ja nem befoly‡solta a f‡jdalom-’tletet s toleranci‡t, de az ’tletek szerint a relax‡ci— elmlyŸlt GyIA ut‡n. Amikor az analgzi‡s szuggeszti—t a f‡jdalom-tesztels sor‡n vgig alkalmaztuk, akkor a f‡jdalom kellemetlensgnek meg’tlse s a f‡jdalomtolerancia pontsz‡ma jobban csškkent a GyIA-csoportban mint a figyelemkontrollos csoportban. Mindazon‡ltal, a GyIA nem befoly‡solta sem a f‡jdalomkŸszšbšt, sem a toleranci‡t. Azt a kšvetkeztetst vonjuk le, hogy a GyIA hatkonyabban csškkenti a f‡jdalom szubjekt’v besz‡mol—j‡t (kŸlšnšsen az rzelmi komponenst), mint m—dos’tja a f‡jdalomtoleranci‡t, s hogy a hipnotikus szuggeszti— fenntart‡sa hatkonyabb, mint a kellemessg s relax‡ci— poszthipnotikus szuggeszti—ja a f‡jdalom affekt’v komponensnek csillap’t‡sakor.

 
trymax